|
április
2005< május 2005 >
junius 2005
május 30, 2005 Party Sokolov úr
házánál
május 29, 2005 Termálvízes medence május 27, 2005 Szeminárium Sun Valleyban május 25, 2005 Szeminárium Oklahoma Cityben május 24, 2005 Szeminárium Kansas Cityben május 23, 2005 Night before Kansas City Szeminárium május 22, 2005 Debutálás tolmácsként május 15, 2005 Szeminárium Philadelphia-ban május 14, 2005 Szeminárium az Omega Intézetben május 13, 2005 Tovább az Omega Intézetnél május 12, 2005 Látogatóban Yamaguchi úrnál és nejénél és egy lazításra szánt nap május 11, 2005 Imaceremonia Baltimore-ban, szeminárium és a nagy hír május 10, 2005 Breathbooks Baltimore-ban május 2, 2005 A Neutikus Tudományos Intézet meglátógatása május 1, 2005 Agape spirituális központi szeminárium az evanghélium világában ----------------- |
|
|
|
|
|
* 2005 május 23 Hétfõ
Night before Kansas City Szeminárium |
Ma Montreal-ból
Kansas City-be utaztunk.Pár alkalmazott és szimpozion szervezõ a szállóda
halljában fogadtak. Marilyn, ennek az események egyik fõ szevezõje is
ott volt. A kis termetével és az energiájával egy jó tündérre hasonlított.
Nagyon tetszett neki Emoto úr szemináriumja és már most meghívta hogy
vegyen részt a jõvõ évben rendezésre kerülõ szimpozionon is.
Aszállóda halljában, mikor elbúcsuztunk, szívmelengetõ dolgot mondott: “Képes vagyok látni valamit a jõvõben. Amit önök csinálnak nagyon fontos. Egy komoly öszeget fognak kapni ami segíteni fogja önöket hogy a világ külömbözõ részein laboratoriumokat létesítsenek. Sok tudos ember megfogja probálni lemásolni azt amit önök csinálnak. Mégis csak a jó szívû embereknek fog ez sikerülni. Lesznek olyan emberek is akiknek nem tetszik az önök munkája és megfogják probálni útjukat állni. De nem kell félniük mert megfog jelenni egy olyan erõ ami elfog távolítani minden akadályt az útjukról. Önnek vanak még még olyan ötletei amire még nincs felkészülve hogy az emberekkel megossza.” Emoto úr boldogan
emlékezett vissza erre az epizodra, egy pohár bór mellett. Sokan voltak
akik, akarván támogatni a munkájában figyelmeztették Emoto úrat, de
Marylinek nem volt semmi negativ mondanivalója. Ily modón Emoto úrnak
és munkatársainak több reményt adott. Evvel a szép elbeszéléssel Emoto
úrral és feleségével felnyítottuk a két üveg bort amit a Kansas City-i
szervezõk készítettek számunkra. Igy egy kicsit becsipve elkezdtünk
felkészülni a szemináriumra amit az Egyesült Nemzeteknél fogunk tartani
és ami 26-ra van be táblázva. Akárhogyis csupán 40 perc áll rendelkezésére
hogy beszéljen, és számontartva a tolmács által felhasznált ídõt is,
a valós beszélési ídõ 20 perc lesz. De mindanyiunknak megvan a saját
véleményünk arra vonatkozóan hogy mirõl kellene beszélni. Hozzáadunk
vagy kiveszünk részeket a beszéd közepébõl, úgy hogy nem érkezünk a
végére. A legjobb ha
várunk hogy zajlódjanak az események. IHM Ayano Furuya |
* 2005 május 22 Vasárnap
Debutálás tolmácsként |
||||
Az útolsó három
hétben vagyunk Emoto úr három hónapos szeminárium turnéjából. Én, Ayano
Furuya, visszatértem az Államokba hogy segítsek Emoto úrnak ezen a három
héten. Ezúttal Emoto úrral és feleségével Montrealban találkoztam. Emoto úr volt
az egyik fo› meghívott egy olyan szimpozionra ami több mint egy hétig
tart itt. Annak ellenére hogy május közepében vagyunk kint igen hideg
van. Tudván hogy az Egyesült Államok északi részére és Miami-ba megyünk
csak nyári ruhákat hoztam magammal. Szerencsére a terem ahol a szeminárium
zajlott a szállódában található, igy nem volt szükséges hogy sokat járkáljak
kint a hidegben. Arra gondolhatnak
hogy lévén elo›ször ebben a városban meg kellet volna látógatnom. De
Emoto úr programja annyira zsúfolt hogy ritkán van szabad ido›nk, nem
nagyon jöhet szóba a városnézés. És a mai nap
egy ilyen zsúfolt nap. Mindannyian
reggel 8-kór találkoztunk hogy megreggelizünk. Ezután volt egy gyu›lésünk
a szobába. 10 órakkor interjúnk volt a rádiónál. Ennek a mu›sornak a
vendéglátója Sha Mester, egy chi mester, Emoto úr barátja. Az interjút
Sha Mester vezette, o› tette fel a kérdéseket, én fordítottam Emoto
úr válaszait. Izgultam mikor arra gondoltam hogy az én hangom is halható
lesz a rádióban. Nem vagyok profi tolmács és ez volt az elso› résztvevésem
egy rádió show-ban. De Emoto úr látszott hogy meg van szokva ilyen interjúkkal
és fesztelenül válaszolt. Annak ellenére hogy én nagyon összpontosítottam arra hogy minden tudásomat felhasználjam a fordításra, észrevettem hogy Emoto úr minden válassza mutatta hogy tudja hogy megszabott ido› áll rendelkezésére. Az interjú útán a szervezo›k egy diszebédet adtak amin sok meghívott vett részt. Megtudtam hogy
ez a szimpozion több mint 30 éve van szervezve és léteznek személyek
akik évek ota részt vesznek ezeken az eseményeken. Emoto úr egyike lehet
azoknak akik évente eljönnek ezentúl (a szervezo›k felkérték hogy jöjjön
jo›vo›re is). Az ebéd ami
12 órakkór kezdo›dött kb. 14-kór fejezo›dött be. Azútán átnéztük a képeket
és a bemutatást a mai szemináriumra. Valójában, ennél a Montreal-i szemináriumnál
fogom kezdeni Emoto úr tolmácsaként a pályafutásomat. Délútán 4 óra,
a szeminárium kezdése. A 400 féro›helyes terem megtelt. Mert nagyon
el voltam foglalva a szeminárium elo›készületeivel nem volt ído›m arra
hogy haggyam hogy a lámpaláz ero›t vegyen rajtam. Mert többször hallottam
az elo›adást, azt hiszem hogy nagyon kevés hibával sikerült a nézo›knek
átadni az üzenetét. Mikor a végén a közönség tapsolva felállt, meghatódva
éreztem magam mert egy kicsit én is kapok a publikum hálájából.
Rögtön a szeminárium útán autograf adás volt, úgy hogy
nem volt ído›m arra hogy megkönnyebülten fellélegezzek. „Rendkívüli
volt”, „köszönjük” mondták az emberek akik folyton folyvást jöttek hogy
hálájukat fejezzék ki Emoto úrnak amit én fordítottam miközben nyítottam
ki a könyveket hogy aláírja. Kb. 8 órakkór végre befejezo›dött a sór
és elmehettünk vacsorázni. Ma este Sha Mesterrel együtt kinai ennivalót
fogunk fogyasztani. Ahová a mester vitt sok kinai volt akik vacsorázni
jöttek. „Jó ennivalóra számíthatunk!” én és Emoto asszony nagyon boldogak
voltunk. Természetesen jóbb volt mint amire számítottunk. Tányér
tányér útán fogyasztottuk a ízletes tengeri gyümölcsöt. Különösebben
a Vancuvour tarisnyarak ízlet amibo›l mindenki kért még egy adagot.
És így végzödo›tt
a mi hosszú napunk. IHM Ayano Furuya |
|
|
|
|
|
|
| ||||||||||||||
|